A kis villanyzenész a Müpában
kvadrofon előadássorozat | 2023
1. rész: Elektronikus hang
„Kezdetben volt az akusztikus hang: időtlen idők óta így kezdődik a zenetörténet minden fontos és kevésbé lényeges darabjának felvezetése. A technika fejlődése azonban megállíthatatlan: néhány évtizeddel ezelőtt többen feltették a kérdést: mi történik a jól ismert hangokkal, ha elektronikus eszközökkel hozzuk létre őket? A Müpa legújabb sorozata láthatóvá és hallhatóvá teszi a különbséget, egyben megmutatja, hogy a korszerű technika révén minden kéznél van ahhoz, hogy mi magunk kísérletezzünk a hangokkal… Az elektroakusztikus zene köztes helyzetét nem kell hosszasan magyarázni: miközben fedésben van a hagyományos klasszikus muzsikával, közvetlen átjárókat nyit a modern könnyűzene irányába is. A kis villanyzenész című sorozat az alapoktól ismerteti meg 8–14 éves közönségét a műfajjal, amely ma már az egyetemi zeneoktatásban is hangsúlyosan jelen van. Az Elektronikus hang című nyitó epizódban a fogalmakat tisztázzuk: az elektroakusztikus zene létrehozható számítógéppel, szintetizátorral, de az okostelefonok számos applikációja is közvetlen segítséget nyújthat abban, hogy szokatlan hangzásvilágokat építsünk fel. Az egyórás, interaktív program kvadrofon hangzású térben zajlik, vagyis az ifjú nézők-hallgatók négy irányból négy különböző hangcsatorna jeleit kapják: a hang szó szerint körülöleli őket. Miközben megismerkedünk a hangok és hangszínek végtelen világával, elektronikus hangszerekkel is találkozunk. A szintetizátor csak a kezdet: a számítógép a kezeink között válik hangszerré. Új, szokatlan, sőt sosem hallott hangzásokat állítunk elő elektronikus eszközökkel, és megismerjük a kreatív hangtervezés titkait pop- és szimfonikus zenei hangzás esetén.” (Müpa)
2. rész: „Hibrid” hang
„Meglepő lehet, pedig így van: az elektronikus eszközök közbeiktatásával módosított-manipulált zenét ma már a klasszikus zene önálló ágaként tartják számon világszerte. Ami valaha pusztán kísérletezésnek indult, mostanra magabiztosan van jelen a fősodorban is. De vajon mi történik a jól ismert akusztikus hangokkal, ha az elektronika segítségével megváltoztatjuk őket? Izgalmas variációk, meglepő együttállások születnek a fülünk hallatára, közben pedig rácsodálkozunk a hagyományos muzsika „új ruhájára” is. A kis villanyzenész című sorozat célja, hogy a huszadik század közepén született, gyorsan népszerűvé vált elektroakusztikus zene történetével, jeles képviselőivel, jellegzetes módszereivel ismertesse meg a 8–14 éves korosztályt. Azokat a fiatalokat, akiknek a kezében már ott van az okostelefonnak látszó bonyolult számítógép, amely maga is elektronikus hangszerré tud változni. A „Hibrid” hang című második interaktív foglalkozás a hallásunkat megigéző kvadrofon hangzású térben zajlik: a hatás éppen olyan, mintha egy négycsatornás hanginstalláció kellős közepén ülnénk. Ezúttal szó esik arról, hogyan épülhet egy teljes zenemű egyetlen hangszer, mondjuk, egy fuvola vagy egy különleges népi hangszer hangjára, és megismerjük azokat a gyakran alkalmazott módszereket is, amelyek segítenek abban, hogy az akusztikus zenét új, „divatos” köntösbe öltöztessük. Megtudjuk, kik és hogyan írtak korábban elektronikus hangzású zenét, de szakértőink a perkusszív spektrumokról is beszélnek. És persze arról, ami az elektroakusztikus zenével ismerkedők számára talán a legizgalmasabb kérdés: hogyan és hányféleképpen tudja megváltoztatni az akusztikus hangszerek hangját az elektronika közbelépése?” (Müpa)
3. rész: Rajzolt hang
„Nézz körül és fülelj! Nem, nincs itt semmi tévedés: valóban a minket körülvevő hangok láthatóvá tételének végtelenül változatos lehetőségeiről ad számot A kis villanyzenész soron következő epizódja. Ki ne érezte volna, hogy legszívesebben tollat, ceruzát, ecsetet ragadna egy-egy nagyhatású zenemű hallgatása közben? Vagy hogy a hangokban színek rejtőznek, amelyek csak arra várnak, hogy valaki előcsalogassa őket? Ma a gyakorlatban is elsajátítjuk, hogyan lehet a képet zenévé, a zenét képpé alakítani. A Rajzolt hang című esemény pontosan azt nyújtja, amit a cím kínál: szakértő zenészeink ez alkalommal a zene és a grafika, a rajzolás kapcsolatára összpontosítanak. Nem titok, hogy a zene évszázadok óta ihletet ad a képzőművészeti tehetséggel megáldott alkotóknak is, így aztán szó esik a zene vizuális leképezhetőségéről, meg arról, hogy milyen változatos módokon inspirálja a zene a legkülönbözőbb képi megjelenítéseket. A grafikával keltett hangoknak önálló történetük van, ennek fő állomásaiba nyerhetünk betekintést. A zenetörténet különleges fejezetét képviselik a grafikus kották, amelyektől egyenes út vezetett a népszerű műfaji kísérletekhez, azaz a grafikus úton készült zene- és médiaművekhez – ezek közül néhánnyal meg is ismerkedünk. A hangzások le- és megrajzolhatóak – az elméleti tudást természetesen gyakorlati tesztelés követi az a hallgatóságot körülölelő, kvadrofon hangzású interaktív térben. Sokszor mondjuk: ha ez a kép beszélni tudna, micsoda történetet mesélne! De mi a helyzet akkor, ha valóban megszólal egy rajz? A gazdag és változatos, játékos program keretében térbeli pályákon mozgatjuk majd a hangokat, de a felsorolásból a vizuális hangszerek sem maradhatnak ki…” (Müpa)
© 2020–24 Janca Ákos. Minden jog fenntartva.