Korg SV-1-cikk
írta: Janca Ákos
Megjelent a Korg Zóna weboldalon 2010-ben. | link
Korg SV-1: Az új telitalálat
Előzmény: Végre most volt alkalmam kipróbálni az SV-1-et a Hangáruházban.
Vélemény: A Korg megint nagyon eltalálta!
Ez egy nagyon jól kitalált, izgalmas új hangszer. Nem áll az előadó útjába, nem uralja vagy akadályozza, hanem szinte hozzá idomulva, sőt, hozzásimulva segíti, hogy kifejezze önmagát. Igazi eszköz a szó művészi értelmében. Itt bizony tudni kell zenélni, tíz ujjal, két kézzel játszani, nincs mese. Zongoristák, végre eljött a ti (mi) időtök! A többiek nyugodtan lapozzanak.
Ahogy ezen elkezd játszani az ember, azonnal olyan intimitást, olyan közelséget érez, ami általában inkább csak az akusztikus hangszerekre jellemző.
Ennek egy metszetét részletesen is megvizsgálhatjuk a Hangáruházban. Nagyon jó érzés rajta játszani, egyszerűen muszáj nyomkodni a billentyűket. :-) Érzékenyen és széles dinamikával szólaltatják meg a választott virtuális hangszereket. Az SV-1-ből kétféle változat van egyébként, 73 és 88 billentyűs, a kisebbel volt szerencsém találkozni.
A retro(nak látszó) design szemet gyönyörködtető, a minőség és a kivitel modern és vérprofi. A kezelőszervek egyszerűen használhatók, minden gomb és kapcsoló szem előtt van, érthetően sorbarendezve. A szépen világító LED-eknek köszönhetően még a sötét színpadon is lehetetlen elveszni közöttük. Minden kézre áll azonnal, ha be kell avatkoznunk a hangzásba.
Mik is ezek? Menjünk sorjában. (Katt a képekre a részletekért.)
A második az EQUALIZER szekció. Három tartományban szabályozhatunk a forgópotméterekkel – vagy akár ki is kapcsolhatjuk az egész egységet, ha nincs rá szükség.
Bátran hozzányúhatunk a hangszer bármelyik gombjához. Egy nagyon hasznos ötlet segít, hogy ne tévedjünk el: a potméterek nyomógombként is működnek. Ha megnyomjuk őket, visszaállnak a legutóbb eltárolt értékre.
A design ergonómiailag is csillagos ötös. Megmondom, például miért.
Nagyon jól tudták a tervezők, hogy a normális ember (a zenészek is) maximum 6–7 különböző dolgot tud egyidőben egyszerre, de jól elkülöníthetően felfogni. Figyeljük meg a kezelőszerveket, 7 csoportban vannak. A típusválasztó gomboknak 6 állása van. Az értékbeállító gombokat pedig a legemberibb módon, egy tízes skálán (0–10 között vagy –5-től +5-ig) lehet használni.
Az azonos funkciójú gombok (ON/OFF) egy csoporton belül mindig azonos helyen – a bal alsó sarokban – vannak.
Az egész design szimmetrikus, tökéletesen megfelel annak, ahogy a zenész középen szembe ül a hangszerével és két kézzel egyenrangúan játszik. A legfontosabb kezelőszervek (a FAVORITES gombok) középen vannak. Így a legkönnyebben megtalálhatók és azonnal elérhetők bármelyik kezünkkel.
A bekapcsológomb (POWER) fordított állású, vagyis lefelé kapcsol be. Emiatt csökken a véletlen kikapcsolások száma (nehéz elképzelni, hogy pl. a színpadon valaki lentről felfelé lökje meg véletlenül a kapcsolót – csak így tud a hangszer kikapcsolódni).
A hátoldalát nem tudtam jobban lefényképezni. A csatlakozási lehetőségeken jól látszik, hogy túlmutat a retrón. Hasznos pluszt kapunk a szimmetrikus kimenetekkel, nem kell DI-BOX-ot használni hozzá. Van rajta természetesen MIDI, és hápipedált (gyk. wah-wah) is köthetünk hozzá. Audiobemenetei és még USB-csatlakozója is van, hogy számítógéppel bele tudjunk nyúlni az „agyába”.
Az SV-1 nem nehéz (17–20 kg), a normál szállíthatósági határon belül van, mindenesetre messze könnyebb, mint azok a hangszerek, amiket pótol. Van hozzá szép gyári állvány is, azon a legszebb, de jól érzi magát máshol is.
Szuper demókat hallhatunk a gyári weboldalon. Többek között Greg Phillinganestől is. (Aki nem ismeri, üljön le, sajnos egyes. Kérem, pótolja.)
Egy szó mint száz: az SV-1 telitalálat.
© 2020–24 Janca Ákos. Minden jog fenntartva.